- Igen sikeres volt az első Swiss Business Day
Kamaránk május 12-én rendezte meg az első Swiss Business Day-t a Syma rendezvény-központban. Kezdeményezésünket támogatta a Svájci Nagykövetség, az OSEC, a SEC, a hazánkban működő Swiss Business Club. - Június 17-én, a Ramada Plaza szállóban tartotta idei közgyűlését a Swisscham. Az elnökség beszámolója után, amelyet Dr. Béres István elnök terjesztett elő, megválasztották a kamara vezetésének új tagjait. A közgyűlésén Christian Mühlethaler nagykövet adott részletes tájékoztatást a magyar-svájci kapcsolatok alakulásáról.
- Christian Mühlethaler, Svájc budapesti nagykövete adott áttekintést a részvevőknek a kétoldalú kapcsolatok állásáról. A diplomata köszönetet mondott a Kamarának és tagjainak a nagykövetséggel való szoros együttműködésért és hozzájárulásukhoz a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez
- Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter előadása
Fellegi Tamás, a nemzeti fejlesztési tárca minisztere volt július 15-i üzleti ebédünk vendége, amelyet a Joint Venture szövetség és a külföldi kamarák, köztük a Swisscham közösen rendeztek a Marriott szállóban.
Romsics Ignác történész professzor üzleti ebédünkön
Romsics Ignác történész-professzor volt az őszi évad első üzleti ebédének vendége, melyet szeptember 25-én a Marriott szállóban a Joint Venture Szövetséggel közösen rendeztünk.
Elnökünk, dr. Béres István mutatta be az egri Eszterházy Károly Főiskola Történelemtudományi Intézetének professzorát, az MTA levelező tagját, Dr. Romsics Ignácot, aki többek között a 20. század magyar történelméről, Bethlen Istvánról, kisebbségi kérdésekről, Trianonról írt műveivel vált széles körben ismertté és elismertté.
"Félperifériától félperifériáig" c. előadásában Romsics sokrétű adatokkal mutatta be, miért és hogyan nem tudott Magyarország az elmúlt 100-150 évben kitörni történelmileg kialakult félperifériás helyzetéből. Jóllehet jelentős fejlődés természetesen volt: az egy főre jutó GDP 100 év alatt mintegy megnégyszereződött. Ebben a száz évben az átlag életkor 30-ról 70 évre, a középiskolát végzett felnőttek aránya 4 %-ról 35 %-ra, a diplomásoké 1-ről 12 %-ra nőtt. 1900-ban a magyar GDP a britnek 36, az USA-énak 41 %-át tette ki. 2000-re az időközben lemaradt Nagybritannia GDP-jének a magyar ugyan 51 %-át tette ki, de az amerikainak már csak 35 %-át.
Az ország tehát magához képest fejlődött, a lemaradás azonban sem a legfejlettebb, sem a hozzánk hasonló de gyorsabban fejlődő országokhoz képest sem csökkent. A magyar közhiedelemmel ellentétben a monarchia kora, az u.n. "boldog békeidők" sem hoztak nagy haladást. A GDP 1870-1938 között 65 %-al nőtt, miközben a fejlett európai országok 75, az Egyesült Államok 115 %-al gyarapodott ebben az időszakban.
A két háború között Magyarország a leggyengébben fejlődő országok közé tartozott. Az államszocializmus korszaka kezdetben gyorsította a növekedést: Magyarország 1973-ban az európai átlag 69 %-át érte el . Az USA és Magyarország közötti fejlettségi különbség 4,7-szeresről 3.1-szeresre csökkent, ám a most is gyorsabban fejlődő európaiak (olaszok, görögök, portugálok, spanyolok) növekedési ütemét nem értük el. Az államszocializmus válsága a rendszerváltás után még súlyosabb válságot hozott. Az ipari termelés 1989-1993 között több, mint 20 %-al, a mezőgazdaságé 35 %- al csökkent, a GDP 1993-ban 18 %-al maradt el az 1989- estől. Ez nagyobb visszaesés volt, mint a 30-as évek gazdasági világválsága idején.
2006-ban a magyar GDP az EU 15 régi tagállama átlagának ugyanúgy a 60 %át tette ki, mint 1989-ben. Magyarország a kibővített EU 25 tagjának átlagának 62 %-át érte el.
A történelmi lemaradás fő okai Romsics professzor szerint: a gazdaság kevéssé nyílt volta - a tény, hogy nem sikerült néhány kiemelkedő gazdasági ágazatot létrehozni - a megfelelő gazdasági -társadalmi környezet hiánya, a korrupció, a kiegyensúlyozatlan politikai viszonyok, a társadalmi ellentétek, feszültségek. Hozzájárult a lemaradáshoz az értelmiség ismétlődő üldözése, emigrációba kényszerítése, az első világháború után csakúgy, mint a zsidóüldözésekkel a két háború között, majd a kommunista hatalomátvétellel, a háború után, 1956-ban s később is.