- Igen sikeres volt az első Swiss Business Day
Kamaránk május 12-én rendezte meg az első Swiss Business Day-t a Syma rendezvény-központban. Kezdeményezésünket támogatta a Svájci Nagykövetség, az OSEC, a SEC, a hazánkban működő Swiss Business Club. - Június 17-én, a Ramada Plaza szállóban tartotta idei közgyűlését a Swisscham. Az elnökség beszámolója után, amelyet Dr. Béres István elnök terjesztett elő, megválasztották a kamara vezetésének új tagjait. A közgyűlésén Christian Mühlethaler nagykövet adott részletes tájékoztatást a magyar-svájci kapcsolatok alakulásáról.
- Christian Mühlethaler, Svájc budapesti nagykövete adott áttekintést a részvevőknek a kétoldalú kapcsolatok állásáról. A diplomata köszönetet mondott a Kamarának és tagjainak a nagykövetséggel való szoros együttműködésért és hozzájárulásukhoz a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez
- Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter előadása
Fellegi Tamás, a nemzeti fejlesztési tárca minisztere volt július 15-i üzleti ebédünk vendége, amelyet a Joint Venture szövetség és a külföldi kamarák, köztük a Swisscham közösen rendeztek a Marriott szállóban.
Vámosi-Nagy Szabolcs a szürkegazdaságról
Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst and Young igazgatója volt február 15-i üzleti ebédünk vendége a Hotel Meridienben. Az ebédet ezúttal is a Brit Kereskedelmi Kamarával, a Joint Venture Szövetséggel és az Osztrák Nagykövetség Kereskedelmi Osztályával együttműködve rendeztük. Béres István elnök üdvözölte az előadót. A vendég ezúttal sem szorult bemutatásra, hiszen a közelmúltig az APEH elnökhelyettese volt. Pályafutásának színhelye korábban elsősorban a Pénzügyminisztérium volt. Sok publikáció, szakkönyvek szerzője, a versenyszférába váltva is több egyetemen ad elő.
Vámosi előadásában emlékeztetett, hogy a 90-es évek elején a GDP 35-36 százalékára becsülték az adózatlan jövedelmeket. Míg ez az arány a 2000-es évek elejére 20-22 százalékra csökkent, a kormányszóvivő legutóbb ismét 33 százalékos arányról beszélt. A jelenség nemcsak társadalmilag igazságtalan, hanem súlyosan torzítja is a versenyt. A kiterjedt magyar szürkegazdaság többféle ?történelmi? hagyományra támaszkodhat. Az országban mindmáig hiányzik a fejlett nyugati országokra jellemző polgári öntudat, amelynél az adózás éppoly természetes, mint az, hogy a polgári szóvá teszi, ha a másik nem tartja meg az idevonatkozó törvényt. Szerepet játszik a helyzetben a rendszerváltás utáni gyakorlat is, amikor tudatosan eltűrték, hogy az adózatlan jövedelmek ? a tőkefelhalmozás érdekében ? egyfajta katalizátorként szerepeljenek.
Vannak a gazdaság kifehérítését célzó lépések: a vagyonvizsgálatok, a nagyobb építkezéseknek az APEH-nél is kötelező bejelentése, a minimális bér kétszeresének megfelelő TB-járulék előírása, stb. Vámosi-Nagy vélemény szerint azonban e lépések még távolról sem kielégítőek és változtatásokra volna szükség az adórendszerben is. A sok kivétel segíti a szürkegazdaságot s a tény, hogy az elmúlt 4 év alatt 11 új adónemet vezettek be, csak bonyolítja a helyzetet. Nézete szerint a jövedelmek helyett a fogyasztást kellene jobban adóztatni és nagyobb erőfeszítéseket tenni az adóelkerülések feltárására.