- Igen sikeres volt az első Swiss Business Day
Kamaránk május 12-én rendezte meg az első Swiss Business Day-t a Syma rendezvény-központban. Kezdeményezésünket támogatta a Svájci Nagykövetség, az OSEC, a SEC, a hazánkban működő Swiss Business Club. - Június 17-én, a Ramada Plaza szállóban tartotta idei közgyűlését a Swisscham. Az elnökség beszámolója után, amelyet Dr. Béres István elnök terjesztett elő, megválasztották a kamara vezetésének új tagjait. A közgyűlésén Christian Mühlethaler nagykövet adott részletes tájékoztatást a magyar-svájci kapcsolatok alakulásáról.
- Christian Mühlethaler, Svájc budapesti nagykövete adott áttekintést a részvevőknek a kétoldalú kapcsolatok állásáról. A diplomata köszönetet mondott a Kamarának és tagjainak a nagykövetséggel való szoros együttműködésért és hozzájárulásukhoz a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez
- Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter előadása
Fellegi Tamás, a nemzeti fejlesztési tárca minisztere volt július 15-i üzleti ebédünk vendége, amelyet a Joint Venture szövetség és a külföldi kamarák, köztük a Swisscham közösen rendeztek a Marriott szállóban.
Vendégünk volt az Állami Számvevőszék elnöke
Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke volt március 21-i üzleti ebédünk előadója. A vendég, amint elnökünk, Dr. Béres István rámutatott, évtizedek óta működik ezen a területen s vitathatatlan szaktekintélyként örvend közmegbecsülésnek. Egyetemi magántanár, sok publikáció szerzője, széleskörű nemzetközi kapcsolatokkal, így a Számvevőszékek Világszervezetének elnöke.
A Kamara egyébként ebben a félévben -tekintettel a választásokra - kormánytagot, politikust nem hív meg előadónak, közölte az elnök az ebéden., amelyre ezúttal is meghívást kapott a Joint Venture Szövetség, az Osztrák Nagykövetség Kereskedelmi Osztálya és a Brit Kereskedelmi Kamara.
"Sajátos érdekérvényesítési és korrupciós jelenségek a társadalmi, gazdasági átmenetben" cimű előadásában Kovács Árpád rámutatott: a Transparency International, az OECD és a Világbank adatai szerint Magyarország a korrupció tekintetében nemzetközi összehasonlításban a középmezőnyben helyezkedik el. A korrupciós jelenségek gyökerei részben a Kádár-korszakra nyúlnak vissza, amikor a személyes összeköttetések, a kölcsönös szívességek rendszere működött, a pénz legtöbbször nem játszott szerepet. Ez a gyakorlat azután megjelent a rendszerváltás után is, így a magánosításnál: feltűnt ugyan, hogy személyek, akik az eladásnál közreműködtek, évek után vezető poszton bukkantak fel az immár magánvállalatnál, de ellenük fellépni nem volt jogi lehetőség. Éppoly kevéssé, mint olyan esetekben, amikor valaki csődbe vitte az állami céget - majd a leértékelt vállalatot megvette. "Fejlődési korrupcióként" jellemezte az előadó ezeket a jelenségeket, amelyek a joghézagokat használták ki.
További, széles tere nyílt a korrupciónak a nagy állami megrendeléseknél. A bürokratikus, sokágú közbeszerzési rendszer különösen nagy teret enged a korrupciónak az önkormányzatok vonatkozásában. Akárcsak az, ha az állami megrendelésekért csak jóval a teljesítés után fizetnek, vagy ha a köztisztviselőknek kormányváltozásokkor egzisztenciájukat kell félteniük.
A Számvevőszék elnöke 8-10 Milliárd Ft-ra becsüli az idei választási harc költségeit s elgondolkodtatónak tartja, hogy a pártok - ugyancsak a hiányzó jogi keretek miatt -átláthatatlan módon jutnak, többek között a gazdaságtól, nagy összegű pénzekhez. Véleménye szerint a korrupció Magyarországon nem nagyobb, mint a térség más országaiban, de azt a gazdasági fejlődés sajnos nem mérsékli: a helyzet érdemi változásával egyhamar nem lehet számolni.