- Igen sikeres volt az első Swiss Business Day
Kamaránk május 12-én rendezte meg az első Swiss Business Day-t a Syma rendezvény-központban. Kezdeményezésünket támogatta a Svájci Nagykövetség, az OSEC, a SEC, a hazánkban működő Swiss Business Club. - Június 17-én, a Ramada Plaza szállóban tartotta idei közgyűlését a Swisscham. Az elnökség beszámolója után, amelyet Dr. Béres István elnök terjesztett elő, megválasztották a kamara vezetésének új tagjait. A közgyűlésén Christian Mühlethaler nagykövet adott részletes tájékoztatást a magyar-svájci kapcsolatok alakulásáról.
- Christian Mühlethaler, Svájc budapesti nagykövete adott áttekintést a részvevőknek a kétoldalú kapcsolatok állásáról. A diplomata köszönetet mondott a Kamarának és tagjainak a nagykövetséggel való szoros együttműködésért és hozzájárulásukhoz a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez
- Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter előadása
Fellegi Tamás, a nemzeti fejlesztési tárca minisztere volt július 15-i üzleti ebédünk vendége, amelyet a Joint Venture szövetség és a külföldi kamarák, köztük a Swisscham közösen rendeztek a Marriott szállóban.
Magyar energiaellátás
Magyar energiaellátás: gondok és pazarlás
Varró László, a MOL Rt. vezető közgazdásza volt február 20-i üzleti ebédünk vendége a Le Meridien szállóban, kamaránk, a brit testvérkamara, a Joint Venture Szövetség és az Osztrák Nagykövetség kereskedelmi osztálya közös rendezvényén. Dr. Béres István, kamaránk elnöke mutatta be a vendéget, aki impozáns pályát futott be az egyetemi diplomája megszerzése óta eltelt évtizedben. Cambridgeben, az USA-ban és Oroszországban végzett további tanulmányai után a Nemzeti Bankban, majd az Energiahivatalban dolgozott és tavaly óta áll mai posztján a MOL-nál.
Varró nagy érdeklődéssel fogadott, tartalmas előadásában bizakodásra látott okot az olajellátást illetően. A 80-as évek olajpánikja idején született előjelzések, miszerint a készletek hamarosan kimerülnek, nem bizonyultak megalapozottnak. Azóta további, nagy készleteket fedeztek fel, de tény, hogy azok mintegy háromnegyede olyan, nem-demokratikus országokban van, ahol terrorizmus, polgárháború, korrupció fenyeget. A világgazdaság ugyanakkor jó alkalmazkodást mutat: a korábbi válságok óta egy harmaddal csökkent a gépkocsik átlagfogyasztása, tartalékokat halmoznak fel és a világpiac rugalmasan reagál az ellátási gondokra. Nem szabad elfelejteni, hogy az olaj a járműveknél kevéssé helyettesíthető: a szakértő szerint csak a szükséglet néhány százaléka váltható ki alternatív forrásokból.
A gáznak ellentétben az USA-val Európában nincs igazi piaca, hiszen ára a közelmúlt ellátási gondjai közepette sem szökött fel. Ugyanakkor ennek az energiahordozónak európai készletei kimerülőben vannak s a lelőhelyek, amelyekről ma földrészünkre kerül, 4-5 ezer kilométerre vannak. A szükséglet biztosításához óriási beruházások kellenek: a távvezetékek építése 1 Mio. eurót, karbantartása évi 50.000 dollárt igényel kilométerenként. Varró ennek tükrében is bírálta a magyar gyakorlatot, amellyel a költségvetés évi 130 Mrd. Ft-tal támogatja a lakossági gázfogyasztást - olyanoknál is, akik erre nem szorulnak rá. Ez a rendszer, amelyhez egyik nagy politikai erő sem mer nyúlni, hosszú távon is akadálya a takarékosságnak: a ma emelt házak energiafogyasztása másfélszerese a németországiaknak. Ugyanakkor örvendetes a pártok - ritka - egyetértése abban, hogy a Paksi Atomerőmű működését 15 évvel meghosszabbítják s ezzel 50 mrd. m3 földgázt váltanak ki.
Oroszországnak létfontosságú a szénhidrogén kiviteléből származó bevétele, ezért a szállítások miatt nem kell aggódni. Ugyanakkor Magyarországnak ki kell lépnie teljes függőségéből az orosz gáztól, amihez jelentős infrastrukturális fejlesztések is kellenek: így egy adriai kikötő a közel-keleti, afrikai cseppfolyósított gáz fogadására. Az előadás után Varró több kérdésre is válaszolt, amelyekben többek között felmerült: az ipari fogyasztók Magyarországon fizetik a legtöbbet a földgázért.