Hegedüs úr előadásában elsősorban arról beszélt, hogy e tekintélyes testület, amely korábban az Európai Bizottsághoz, illetve a magyar kormányhoz fűződő kapcsolataival Magyarország EU-felkészülését segítette Ótöbbek között éves jelentéseivelÍ, hogyan látja a magyar gazdaság helyzetét. A Tanács legutóbbi, júliusban kiadott jelentése elsősorban arra hívja fel a figyelmet, hogy a kormány és az ellenzék politikai vitáinak hangneme kihat az ország gazdaságára is és politikai instabilitással fenyeget. Ez azért aggasztó, mert az országnak hosszú távú, a nagy pártok egyetértésén alapuló, 8-12 évre szóló fejlesztési tervre lenne szüksége. Ugyancsak gondot okoz a pénzügyi és a költségvetési politikában tapasztalható diszharmónia, a túlértékelt forint, a magas kamatszint - s mindez éppen az EU-csatlakozás időpontjában.
Jóllehet a Transparency International által mért korrupciós index szerint a helyzet valamelyest javult, bőven van még tennivaló e téren. A gazdaságot sújtó adóteher Magyarországon több mint 5 százalékkal magasabb az EU-átlagnál, s csak remélhetjük, hogy az egyedülálló iparűzési adó egyszer eltűnik.
A 830.000 közalkalmazott óriási terhet jelent egy ország számára, 620.000 fő elegendő lenne, és a felszabaduló szakemberek sokkal hasznosabban dolgozhatnának a versenyszférában. Míg Csehország rugalmas, ?egyablakos? rendszerrel segíti a külföldi beruházókat, Magyarországon e tekintetben is nagy még a bürokrácia. Remélhetőleg az ITDH átszervezésével javulni fog a helyzet.
Magyarországnak egyelőre még egyedülálló lehetősége van arra nézve, hogy közvetítsen az EU és Dél- illetve Délkelet-Európa között. A következő másfél évben megfelelő kormányzati döntésekre lesz szükség a gazdaság-, a pénzügy- és az oktatáspolitika területén, különben ez a lehetőség elvész, hangsúlyozta többek között Peter A. Hegedüs.